Csákvár természetrajza

Csákvár Nagyközség Fejér megye északi részén a Vértes hegység délkeleti peremén fekszik. A község tölcsérszerűen kiszélesedő völgynyílásban épült.A Vértes déli lába előtt, árkos vetődés mentén keletkezett óholocén kori süllyedékterület a Zámolyi medence ártérre néző szélén. A községhatárt a Vértes röghegysége alkotja. Földtani felépítése tengeri üledékes dolomit kőzet, pannóniai üledékek: homok, agyag, kavicsos agyag.
A terület vízmegtartó képessége csekély. A csapadékvíz nagyrésze elszivárog, karsztvízként tározódik. Vízfolyásai időszakosak. Felszíni vizeinek összegyűjtője a Császár víz.
A község erdőtakarója megfogyatkozott. A hegyvidéki területek társulása a gyertyános tölgyes, és cser tölgyes öv. A hegyvonulat déli oldalának dolomitlejtőin változatos szubmediterrán erdős-sztyepp növénytakaró található.
Jellegzates fajai keleti gyertyán, molyhos tölgy, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A sziklagyepek jellegzetes fajai a kövirózsa, István király szegfű, magyar gurgolya, gímpáfrány, cserszömörce. A Vértes Tájvédelmi Körzet botanikai-geológiai tanösvényén tanulmányozható a vidék faunája és flórája.
Az erdők vadban gazdagok. Ritka ragadozói a parlagi sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vadmacska.
A medence éghajlata alföldi, kontinentális. Napfénytartamban hazánk második leggazdagabb tája.
A Vértes déli lábánál a visszahúzódó Pannon tenger apró tavakká szakadozott, melyek később üledékkel töltődtek fel és kiterjedt mocsárvilág alakult ki.

A medence szélén terül el Forna puszta környékén a Csíkvarsa, Ülőkút, Nagytó rét elnevezésű nádas-zsombékos vizenyős terület, amely jellegzetes növény-társulásaival és madárvilágával szintén védett terület.
Két jellegzetes barlangi képződmény található Csákvár térségében a faluból is jól látható Kő-lik barlangnyílás és a világhírű Báracházi barlang. Ez utóbbiban 1926-ban túristák csontokat fedeztek fel. Kadic Ottokár tárta fel a barlang állatvilágát. A leletekből 56 db 10-12 millió éve kihalt állatfajt határozott meg, háromujjú ősló, ősszarvas, őszsiráf, kardfogú tigris. A jégkorszak idején az ősember is betette lábát a barlangba. Maradványait itt megtalálták (újjperc, fogakból készült nyaklánc).
A későbbi korból szépen megmunkált kőbaltákat is találtak a falu határában.